Öreghegy Székesfehérvár legnagyobb kertváros jellegű területe. Valóban egy nagy kiemelkedésre épült, ezért viseli a hegy megnevezést. A város egyik legszebb része. Székesfehérvár “Rózsadombjaként” is emlegetik.
A városrész története röviden
Öreghegyet egykor Szőlőhegynek hívták, s nem véletlenül: Evlia Cselebi 1664-ben kétezer szőlőskertről szól.
Ma is vannak még, akik emlékeznek a Szőlőhegy nyáron poros, máskor sáros, szűk dűlőútjaira, amelyek a hegyre felvezettek. A hangulatos borospincékre, apró présházakra. S szerencsére akadnak még – bár egyre kisebb számban – olyan területek, ahol szépen gondozott szőlősorokon pihenhet az arra járók szeme. Az öreghegyi borrendek minden kapcsolódó helyi és városi rendezvényen népszerűsítik a környék jófajta borait.
Az 1920-as évekig az Öreghegy a városi tisztviselők és módosabb polgárok kedvelt nyaralóhelye volt. Majd az iparosodó város lakosságának növekedésével elkezdődött a terület beépülése.
Öreghegy ma
Manapság is sokan költöznek a jó levegőjű zöld környezet családi házaiba, lakóparkjaiba.
A városrész infrastruktúrája is folyamatosan fejlődik. A csatorna és a gáz bevezetése, a közvilágítás korszerűsítése, a jó buszközlekedés, a családias légkörű kisebb üzletek és a gyorsan elérhető városközpont, a városrész óvodái és nem utolsósorban minőségi oktató és nevelőmunkát nyújtó iskolánk vonzó és élhető környezetet biztosítanak az itt lakó öreghegyi polgároknak. Az öreghegyiek számos helyi szervezésű kulturális programon, fesztiválon vehetnek részt.
Nevezetességek
Iskolánkban törekszünk arra, hogy minden idejáró gyermekkel megismertessük a környék nevezetességeit, értékeit.
A Bányató
1917-ben váratlanul jött létre. A magas sziklafalak között működő kőbányát egyetlen éjszaka alatt elárasztotta a víz, elöntve a csilléket és a bánya munkaeszközeit, melyek ma is a tó fenekén rejtőznek. Az igen mély (legmélyebb a keleti sarkában, ahol 6-8 méter) és hideg víz fürdésre nem alkalmas, azonban a tó környéke páratlan kirándulóhely, ahol több vendéglátó egység szolgálja az idelátogatók és kirándulók kényelmét. A gyerekek leginkább az ide telepített kacsákat és hattyúkat kedvelik és etetik nagy szeretettel.
A Bory-vár
A Bory-vár egy nagyon különleges építmény, mind külsejét, mind belsejét tekintve, legalább annyira, mint az alkotója. Bory Jenő (1879-1959), aki építész, szobrász, festőművész és költő is volt egy személyben.
A várat 1923-ban kezdte építeni, s közel 40 éven át dolgozott rajta. A teljes kivitelezés saját keze munkája az első alapkőtől az utolsó díszkőig. A művész a várban élt 1959-ben bekövetkezett haláláig.
1974-ben nyitották meg a várat a nagyközönség előtt, de bizonyos részei még ma is magánlakásként funkcionálnak. Újabban a magyar Tadzs Mahalnak is nevezik a várat. Nem véletlenül, mert az épület az örök szerelem és házasság szimbóluma, hiszen a munkát a művész felesége (Komócsin Ilona) által érzett gyengéd érzelmei ihlették. Leszármazottaik a mai napig a csodás palotában élnek, és gondozzák a mester hagyatékát.
Az Aranybulla emlékmű
A hagyomány szerint ezen a dombon hirdette ki II. András király 1222. évi országgyűlésen elfogadott határozatot, amely a király és a királyi birtokon lakó népesség jogait és kötelességeit rögzítette. Az aranypecséttel hitelesített oklevél – Aranybulla – a hasonló tárgyú 1215. évi angliai Magna Charta után elsőként született meg Európában.
Az emlékművet 1922-ben emelték a Csúcsos hegyen. Ez az emlékmű a II. világháború alatt megsérült. Helyére 1970-ben egy szovjet tank került, amely az 1945-ben Székesfehérvárért folytatott harcokra figyelmeztetett. Az Aranybulla kihirdetésének 750. évfordulójára készítette Rétfalvy Sándor a mai emlékművet, amit azonban akkor a Budai úton, az új református templom telkén állítottak fel. Az emlékmű 1990-ben került mai helyére .
A Milleniumi emlékmű
A Milleniumi emlékmű 1972-ben a város fennállásának 1000. évfordulójára készült.
A 32 méter magas, egyenként 7-8 tonnás alumínium oszlopokat 28,5 méter kerületű gyűrű veszi körül, amelyen mintegy 120 alkotás, a várossal kapcsolatos jelképes, vagy valóságos történelmi alak fémből készült portréja látható. A szobrászi munkákat Kalló Viktor, az építészit Skoda Lajos végezte.
A helybéliek az emlékművet egyszerűen csak háromágúnak nevezik, s az alatta lévő domb a gyerekek legkedveltebb szánkózóhelye.
A Szent Donát kápolna
Az óbudai Kara Murteza pasa által építtetett őrtorony helyén 1733-34-ben barokk kápolnát emeltek Szent Donát tiszteletére. Ez a II. világháborúban elpusztult, helyét hosszú ideig csak egy kereszt jelezte. A most látható kápolnát Schulz István tervezte, és közadakozásból épült fel 1994-ben. 2008-ban Építőipari Nívódíjat kapott.