A Magyar Tudomány Ünnepe

November 3-án  Váminé Hegyi Angéla izgalmas, nem csak a szorosan vett tananyaghoz kapcsolódó kémiai kísérletekből tartott bemutatót a hetedikeseknek.Ezután a gyerekek maguk is kipróbálhattak néhány érdekes kísérletet.

S hogy miért éppen ezen a napon került sor erre a rendezvényre? Mert ez a nap A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, melyről a Magyar Tudományos Akadémia már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án.

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

1825-ben ezen a napon, a pozsonyi országgyűlésen Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.

A hivatalos indoklás szerint az “Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja”, ezért e napot 2003-ban a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.

Babits Mihály: Tudomány és művészet(részlet)

„Ezeket a jegyzeteket egy művész írta, aki néha a tudományról álmodott. – Tudományt és művészetet nem lehet egyszerre definiálni, mert nagy dolgok: nincs definíció, mely őket kimerítené. Íme azonban egyik oldaluk: ők a világról való Tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamarái. A művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőlük leülepedett fogalmak drága gyűjteménye.”

Thomas Henry Huxley szerint:

„A világ sakktábla; a figurák a természeti tünemények; a játékszabályok azok, amiket mi a természet törvényeinek nevezünk. Aki a túlsó oldalon játszik, rejtve van előttünk. Tudjuk, hogy becsületesen játszik, igazságos és türelmes. De azt is tudjuk, a magunk kárán okulva, hogy sohasem nézi el a hibát, s legkevésbé sem veszi tekintetbe a tudatlanságot.”

   Juhász Ferenc: Képzelet, tudomány, költészet című írásában így fogalmaz:

„Az ember már mítoszaiban, őskönyveiben és meséiben, látomásaiban és szerelmes-sóhajaiban is elképzelte a Mindenséget és a Mindenség-és-Emberjövőt, de a természettudomány dacos föllobbanásával, a technika áradó lehetőségeivel, az új és új fölfedezések gyönyörű izgalmával, és a költői képzelet legszebb hatalmával, utolérhetetlen vággyal és fékezhetetlen ámulattal keresi a lét szerkezetét, hogy bátrabb legyen a megismeréssel, bátrabban vállalja halálát. Keresi a világegyetem, e roppant dübörgés-koponyába zárt agyvelő értelmét, hogy szolgálni tudja teremtő és tevékeny gondolatait, keresi értelmes társait a táguló világanyag többmillió bolygóján: műszereivel és képzeletével. Hogy ne legyen ilyen egyedül!”

A Magyar Tudomány Ünnepén Magyarország számos városában többhetes rendezvénysorozaton vehetnek részt az érdeklődők. A különböző előadások, kiállítások, bemutatók, filmvetítések, tudományos fórumok egy központi gondolat köré szerveződnek.

A Magyar Tudomány Ünnepe idei mottója: „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”.

Ennek fő üzenete, hogy csak a tudományos tények és összefüggések ismeretében vállalkozhatunk a környezetünkben zajló folyamatok megértésére, és azok várható következményeinek felmérésére, befolyásolására. Felhívja a figyelmet az élményalapú ismeretátadás szerepére az álhírek visszaszorításában, valamint motiválni kívánja a fiatal generációkat eredeti gondolatok létrehozására.

Mi a Kossuth Iskolában ezeknek a szép gondolatoknak a megfontolásával és kísérleti bemutatóval ünnepeltük a Magyar Tudomány Napját!

Váminé Hegyi Angéla